top of page

Detektívtörténet - 7. fejezet


Köszöntünk 100 napos játékkihívásunk hivatalos oldalán! Az idei évben eddigi legnagyobb játékkampányunkba kezdünk, melynek végigjátszására Téged is szeretettel invitálunk!

Ha szeretnél velünk játszani, nincs más dolgod, mint 2023. április 24-től rendszeresen látogatni oldalunkat, követni csetlő-botló detektívünk kalandjait, és segíteni őt egy-egy küldetésének végrehajtásában.

Minden feladat megoldására 3 nap áll majd rendelkezésedre, a helyes megfejtést beküldők között pedig minden játék végén egy-egy élményt vagy egyéb, támogatóink által felajánlott ajándékot sorsolunk ki!

Játszhatsz egy-egy alkalommal vagy rendszeresen is, viszont ha legalább 20 játékban részt veszel, megnyerheted All in ajándékcsomagunkat is, mely tartalmazza majd minden játékalkalom nyereményét!


Figyelem! A játékok önállóan is játszhatóak, sok esetben azonban szükség lehet az előző történetek ismeretére! Előző játékaink mind elérhetőek az oldalunk menüjében!

Jó szórakozást kívánunk!





Bob naplója

​Marcali. A fagyos város. Eső mossa a tájat, csak a közlekedési lámpák bizonytalanul imbolygó fénye visz valami kis életet a kihalt utcákra. Nincs más odakint csak az eső és a szél. Mi ez a hely? Merre tart? Tart egyáltalán valahova? És nekem mi a szerepem ebben a kusza történetben? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok rohantak meg az este, miközben ültem a kádban, farkasszemet nézve Herbert-tel, kedvenc gumikacsámmal. A kacsát T.-től kaptam. Harmadik éve nem élünk együtt.

A péntek délelőttöt régi dolgok rendezgetésével töltöttem. A megfigyelésnek úgyis annyi volt az eső miatt. A fényképek és gyerekrajzok közül egy füzetté meghajtogatott papírhalmaz került elő. A borítóján én voltam – pálcikaember verzióban; felette ákombákom írással: Detektívtörténet. T. írása. Nekem készítette a születésnapomra. Történeteket talált ki, melyekben én voltam a főszereplő. Így próbált az életem részévé válni.

Segíteni akart, hogy gyakorolhassam az ügyek megoldását. Két ügy került a füzetbe, de csak az elsőt oldottam meg. (Akkor sem volt már elég időm, hogy játsszak vele.) Arra gondoltam, megoldhatnám a másik esetet is, hogy ha legközelebb eljön, megmutathassam neki.

Az eső végét kivárni jó lesz. Remélem, hamarosan itt a jó idő…

Az ÜGY

Lopás történt az iskola menzáján. Kérjük, Bob, segítsen megoldani az ügyet!

Az iskolaőr annyit látott csak (tehát ez biztos), hogy egy sötét kapucnis pulóvert viselő diák beviharzik az ebédlőbe, felkap egy doboz fánkot és elszelel az udvar irányába.

Kihallgatta a szemtanúkat, de hamar ellentmondásokba ütközött. Minden jel arra utal, hogy csak egyetlen megbízható szemtanúnk van, aki mindent jól megfigyelt, a többiek egy-egy dologban tévednek.

A vallomások:

Konyhásnéni: Egy sötétbarna pulcsis fiút láttam

Bandika: Egy sötét pulcsis alakot láttam keresztülrohanni az ebédlőn

Józsika: Csak annyit láttam a szemem sarkából, hogy valaki egy hátizsákkal a hátán lopakodik keresztül az ebédlőn

Ágika: Egy világos pulcsis alakot láttam, pókemberes cipőben

Igazgató néni: Egy lány volt, hátizsák nem volt nála

Kornélia: Egy sötétkék pulcsis alak volt, szuperhősös cipőben

Hallgassa meg őket, írja le minél részletesebben az esetet, külön kitérve az alábbi részletekre: az elkövető neme, ruházata, illetve mi volt vagy nem volt nála.

Ezután – az „Iskolaőr projektnapra” – dolgozzon ki egy hasonló rejtvényt a diákjaink számára, hogy ők is kicsit nyomozóknak érezhessék magukat. Az új ügy leírását is mellékelje a megoldáshoz. Az ügy témája az alábbiak közül legyen valamelyik: "puskázás az órán", "elcserélt tornacipők", "a lógós diák" vagy "az új diák".

Köszönjük, Apa... Bob.

UPDATE

Bob naplója

Akiben 100%-ig megbízhatunk, az az iskolaőr – ezt a példa is megerősíti. Aki ugyanazt mondja, mint ő, az Bandika („Egy sötét pulcsis alakot láttam keresztülrohanni az ebédlőn”), tehát a többiek vallomását már fenntartásokkal kell kezelni. Szerencsére tudjuk, hogy mindegyikük vallomásának a fele igaz, az állítások másik fele viszont mindig hamis.

Ebből kiindulva Ágika téved, mikor világos pulóverről beszél, emiatt azonban biztosra vehetjük, hogy az elkövetőn pókemberes cipő volt („Egy világos pulcsis alakot láttam, pókemberes cipőben”). Ugyanígy téved Józsika is a mozgás sebességét követően („Csak annyit láttam a szemem sarkából, hogy valaki egy hátizsákkal a hátán lopakodik keresztül az ebédlőn”), így a hátizsákkal kapcsolatban helyes kell, hogy legyen a megfigyelése.

Ha volt nála hátizsák, az igazgatónéni nem jól láthatta a dolgot („Egy lány volt, hátizsák nem volt nála”), de legalább a nemét megállapította az elkövetőnek. Emiatt a Konyhásnéni információja, miszerint az elkövető fiú, ugyancsak tévedés, amiből viszont egyenesen következik, hogy a sötétbarna pulcsi megállja a helyét. Kornélia megfigyelése csak megerősít bennünket abban, hogy az elkövetőnek egy szuperhős van a cipőjén (Pókember), ezzel kizárja a sötétkék pulcsit, mint lehetséges ruházatot.

Szóval, a tettes egy lány, sötétbarna pulcsiban és pókemberes cipőben, a hátán egy hátizsákkal.

Remélem, T. örül majd, hogy elővettem a régi kis feladványát.

Ez a küldetés 2023. május14-én 16 órakor lezárult. A következő kihívás május 15-én reggel indul.

Ezen játékunk nyertese: Regi




44 views0 comments

Recent Posts

See All

Comentários


bottom of page